-
Ősi kínai mítosz szerint, az Indiából
érkező BODHIDHARMA (kínai neve TA-MO) buddhista szerzetes égi adományként
kapta a teát.BODHID- HARMA, aki állítólag India egyik uralkodójának a fia
volt, tengeren érkezett Kantonba - más elbeszélések szerint fáradságos
úton a hegyeken keresztül -, mégpedig azért, hogy tevékenységével BUDDHA
vallásának megerősítését hozza; ezt pedig a hosszan tartó éjszaki elmélkedésekben
látta.
-
A mítosz egyik változatát MIKLÓS PÁL
így írja le A Zen és a művészet című könyvében: "A szent külsejét valószínűleg
csak a történetek alapján rekonstruálták, fekete szakállas, zord arcú,
szúrós szemű, fehérleples férfiúként; tény, hogy így ábrázolják Kínában
is, Japánban is . Szúrós szeme olykor cserben hagyta: elmélkedés közben
elszunyókált. Egy alkalommal azonban, megdühödve, szempilláin állt bosszút.
Kitépte őket. A legenda szerint a földre hullott pillákból sarjadtak az
első teacserjék. Azóta isszák a csan (zen) szerzetesek a teát, hogy megbirkózzanak
az elmélkedést zavaró álmossággal."
-
Indiában is ismert az előzőhöz hasonló
mítosz. Valamikor réges-régen élt Indiában egy nemes, akinek a nevére már
senki sem emlékszik. Ez az ember BUDDHA tanítása szerint élő, becsületes,
szent életű pap volt. Egy alkalommal BUDDHÁTÓL azt a parancsot kapta, hogy
menjen el hegyeken-völgyeken keresztül messze idegen országba, ott hirdesse
BUDDHA t
anítását,
és növelje követői, hívei seregét. El is indult, hogy küldetését teljesítse.
A földi dolgok nem érdekelték; egyetlen célja volt csak, BUDDHA tanításának
szellemében élni. El is határozta, hogy nem fog sem enni, sem inni, hanem
csak az imádságnak szenteli életét. Nem törte meg a hegyeken-hágókon való
bolyongás, sem a szigorú böjt, csak az álmossággal nem tudott megküzdeni.
Nem volt olyan nap három év alatt, hogy az éjszakai imádság alatt el ne
aludt volna. Egyszer BUDDHÁtól intést kapott álmában, hogy van egy fa,
amelynek levelét megíz- lelve nem fog elaludni. A sok próbálgatás után
a semmire sem való teacserje leveleit is megízlelte. Főzete felfrissítette,
és eltűnt álmossága, így smerkedtek meg BUDDHA révén az emberek a teával.
-
Kínánban él egy más típusú mítosz is,
ennek története szerint egy kínai uralkodó jött rá a teital élvezetére.
Ez is nagyon-nagyon régen történt, valamikor az ókor Kínában, úgy négy
és fél ezer évvel ezelőtt, de lehet, hogy régebben, amikor még senki sem
számolta az éveket. Egy uralkodó vándor- lása közben éjszaka egy sötét
erdőben volt kénytelen megpihenni. Elhatározta, hogy egy fa alatt ütteti
fel a sátrát.
-
Egyszer csak hatalmas szélvihar támadt,
tépdeste a fák leveleit, majdnem elsodorta az uralkodó sátrát is. A szolgák
nem vették észre, hogy uruk vízmelegítőjébe a fáról levelek hullottak.
Amikor reggel felmelegítették a vizet, látták, hogy valami van benne, és
ki akarták önteni. Az uralkodó azonban azt mondta, hogy előbb vizsgálják
meg.
Mindnyájan megízlelték, és élvezetesnek
találták az italt. ĺgy ismerkedtek meg az emberek a teával.
-
Ezúton szeretnék köszönetet mondani
dr Horváth Ivánnak, aki megszerkesztette a "Teázóknak való" c. kiváló könyvet,
mely Magyarországon e támában az egyedül fellelhető irodalom. E kincsestár
anyagából készitette ezt a honlapot egy ismeretlen. Az ő honlapját 2003-ban saját részre elmentettem, és ma ezt használtam fel, mert az eredeti már nem fellelhető a weben.
EREDETMíTOSZA
